A pergető horgászok talán legínségesebb hónapjai (a február mellett) a március és az április. Februárban elkezdődik a csukák fajlagos tilalma (02.01.-03.31.) ehhez jön még hozzá a fogassüllő, kősüllő és kedvencem a csapó sügér (03.01. – 04.30) tilalma március elsejével. Mondhatjátok jogosan, hogy nem kell ezt túldramatizálni, hisz ott van még a domolykó, a jászkeszeg és a harcsa is, mint pergethető halaink. Ez így is van, de mi mást terveztünk a tilalom idejére. Peti barátommal sokszor teszünk kitérőt ilyenkor a finom szerelékes (úszós) békés halas peca felé.

Tilalmi idők

Tilalmi idők

Ezen a péntek délutánon is ez volt a helyzet. Mivel mi (szinte) sosem viszünk el halat, úgy döntöttünk, ez az alkalom lesz az amikor pár keszeget elhozunk egy kis sült hal alapnak, egy kis match botozással egybekötve! :)

Egy jó kis sült keszeg! :P

Egy jó kis sült keszeg! :P

Ez kis peca remek alkalom volt arra, hogy leteszteljem legújabb úszós felszerelésemet. A bot az Okuma legújabb Carbonite Slim Match névre hallgató pálcája volt. A széria jellemzője a könnyű súlyú kecses, vékony blank és a rövid hossz. Három hosszban gyártják, 240, 270 és 300cm-esben, kétrészes kivitelben. Én hosszasan mérlegelve a felhasználási területeket a leghosszabb (de még mindig rövidebb mint az átlagos match botok) változat mellett tettem le a voksomat.

Okuma Carbonite Slim Match

Okuma Carbonite Slim Match

Az orsó a Cormoran idei “kötelező vétele” a Black Bull 6PiF volt 2500-as méretben. Egy igazi mindenes orsó verhetetlen áron! 5+1 csapágy, fém dob és jár hozzá pót dob is, minden ami az átlag pecásnak kellhet. Mindezt 6990Ft-ért megkaphatja az ember. Nem volt kérdéses, hogy ő kerül a bot alá. Mivel én csak pergetek, ezért alapoktól kellett összeraknom a szettet, de állíthatom ár érték arányban (is) verhetetlen lett a kombó!

Cormoran Black Bull 6PiF

Cormoran Black Bull 6PiF

Úti célunk az RSD egy hókonya volt, ahol az előzetes információk szerint tél végén, kora tavasszal jól lehet fogni a keszegeket. Az infó nem bizonyult falsnak, így remek örömpeca kerekedett belőle. Már napokkal előre elkezdtük összeállítani az apró cikkeket. Mint match botos pecához “hozzánemértők” vettünk mindent, amire csak szükségünk lehet, jobban mondva mindent amiről mi azt gondoltuk! Ügyeltünk, hogy hideg vízre való etető kaját válasszunk, a horgunk megfelelően pici legyen (14-es) és hogy kellően lefinomítsuk a felszerelésünket, a kényesen kapó halakhoz igazodva.

Ahogy leértünk bekevertük az etetőkaját, amíg az “összeért” a kellő állagúra, mi összeállítottuk a felszerelésünket. Apró 2-3 pontos úszót, pici sörétlánccal súlyozva, vékony előkén apró 14-es horoggal. Lemértük a mélységet, a mi magunk egyszerű módján úgy, ahogy tudtuk! Már fenék méréskor sikerül egy tenyeres keszeget fognom az üres horoggal, így már biztosan tudtuk, hogy jó helyen vagyunk! Beszórtunk egy csomó kaját amatőrök módjára, magunk elé kb. 10 méterre, majd vártuk a csodát.  Az első vehemens kapásra bevágva, meglepetésemre egy egyen méretű kősüllő védekezett a szerelék végén.  Nem hiába a csontit szinte minden hal szereti. Gyors horogszabadítás után kíméletesen, és gyorsan visszaengedtük még mielőtt magyarázkodnunk kellene! :) A folytatás apró keszegekből állt, amikből méretük miatt nem tettünk el egyet sem, úgy voltunk vele majd jönnek a nagyobbak is. Legalább is bíztunk benne.

Közben megérkezett két nagyhangú öreg spori, aki a szomszéd stégről (mint később kiderült hasznos) információkkal bombázott minket kéretlenül. “Öcsém, azt a kétpontos úszót felejtsd el, waggler kell ide!”, “Ne olyan közelre horgásszatok!”, “Nem kell olyan nagy eresztékkel pecázzatok, fent vannak a halak!”…és a többi és a többi. Mivel a mellékelt ábra azt mutatta, hogy az “öreg hal” eléggé keni a témát követtük példáját és elengedve az etetés dolgot, csak úgy simán mindenféle etetés nélkül elkezdtünk a túlpartra dobálni rövid előkével. Jól tettük. Mint ha egy más vízen lettünk volna, kapás kapást követett és végre az egyedsúly is megnőtt. A nap kisütött, a halak jöttek szépen sorban, semmi sem szeghette kedvünk. Kivéve az egyik helyi erő, aki mellettünk kettővel úgy érezte, hogy most a legnagyobb szélben kell elkezdenie a nádégetést, vastag füst ködbe burkolva minket.

Egy szép keszeg a sok közül!

Egy szép keszeg a sok közül!

Elég sokféle keszeggel találkozhattunk rövid időre. Jött karika, dévér, jász, bodorka, veresszárnyú is, plusz a bónusz köves. Elégedettek voltunk, fogtunk szépen a várakozásoknak megfelelően. Ahogy, az idő telt múlt úgy ritkultak a kapások és mivel családi programjaink is voltak így az indulás mellett döntöttünk. Pakolás közben eszméltünk rá, hogy egyetlen halat sem tartottunk meg. 😀 A kicsiket azért nem, mert kicsik voltak, a nagyokat meg azért nem, mert olyan szép nagyok voltak, kár lett volna értük! Ez van, a vér nem válik vízzé! Majd talán legközelebb!

A mai pecából leginkább három dolgot szűrtünk le. Egy. Soha ne hagyd otthon a kéztörlődet mert a match botos dévérezés elég mocskos, nyálkás sport, hát nem olyan steril, mint a  pergetés az tuti! Kettő. Én legközelebb ezen a helyen tuti nem etetek és cipelek több kiló etető anyagot feleslegesen, amikor megy ez anélkül is! 😀 Három. Néha érdemes hallgatni a (tapasztaltabbnak tűnő) helyi sporikra is!

Feszes zsinórt! Gyurka

 

Tetszett? Oszd meg a haverokkal!
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Tilalom idején!
Cimke: