Tipikus balatoni móló

Tipikus balatoni móló

Nem egy új keletű szó, de mostanában valahogy egyre többet találkozhatunk vele, sokan használják a kifejezést, bár nem biztos, hogy tisztában vannak azzal, hogy mi is ez a módszer valójában. Ebben a kis írásban megpróbálom összefoglalni, hogy nekem mit is jelent pontosan a „buzerapeca”. Ez a fajta módszer az én olvasatomban, az apró csalikkal való vertikálisan, vagy közelre történő „cincálást” jelenti. Szándékosan írok cincálást, mert itt nem igazán beszélhetünk távolságokról, amiket be kellene tekerni, leginkább csak egy helyben ugráltatjuk az apró gumikreatúrákat, micro kanalakat vagy bele-bele pöccintve húzzuk botspiccel magunk felé. Mint minden horgászmódszernek, ennek a fajta horgászatnak is megvannak az ideális terepei.

Én legtöbbször ezt a stílust stégeken, mólók kövezésein (esetleg kisebb patakokon) alkalmazom. Célhalam ennek tükrében, a csapósügér, de be-be eshet olykor egy két békés(ebb) hal is, mint például dévérkeszeg, ponty vagy épp egy szebb vörösszárnyú. 😛

Ez a fajta horgászat igen finom felszerelést igényel. Mivel rövid távra horgászunk, az erőhatások is hamarabb érvényesülnek, sokkal közvetlenebb a kontakt és sajna előfordulhat, hogy ha nem figyelünk oda könnyen kitéphetjük a csalit a hal szájából (legrosszabb esetben a szájával együtt.. :( ). Erre a pecára én vékony monofil zsinór javasolnék (például fluorocarbon-t), vagy nagyon vékony fonottat (..avatottabb kezekben a nanofil is igen jól működhet!) , de ebben az esetben mindenképp kössünk elé legalább egy méternyi víztiszta monofilt vagy fluorocarbont. Nem is a „láthatatlansága” miatt, inkább csillapításként. Botunk a többi jiges módszertől eltérően lehet akár moderate akciójú is, itt nem kell a nagyon feszes pálca. Több halvesztésünk lehet és a halakban is kárt okozhatunk, ha egy embereset „besuhintunk” egy extra feszes bottal. Opció lehet, ha még is extra fast akciójú botban gondolkozunk, egy jó minőségű tűspicces pálca is. A vékony, hajlékony karbon spicc kitűnően tudja ellensúlyozni a bot (adott esetben) túlzott feszességét. Dobósúlyban, a használt csalik méretét figyelembe véve, egy 5 grammos bot is bőven elegendő lehet. Nem kell félni, hisz a mai ultralight botokkal, megfelelő beállítások és harmonikus összhang mellett szinte bármekkora halat kiszedhetünk ideális körülmények között.

Egyik kedvenc UL kombóm

Egyik kedvenc UL kombóm

Ha megvan a felszerelésünk, akkor már csak annyi a dolgunk, hogy megtaláljuk célhalainkat és megtaláljuk az aznapi ízlésüknek megfelelő csalit. Így leírva nem tűnik nehéznek ugye?!  Pedig ezen áll vagy bukik, hogy örömpeca vagy betli lesz a végkimenetele a napunknak. Mint írtam, általában stégeken, mólók kövezésein gyakorlom ezt a módszert, így egyértelmű hogy a tereptárgyak környékén kezdjük a „cincálást”.

Tipikus cincálós pálya

Tipikus cincálós pálya

Hogy mivel? Mostanában négy olyan csali van, ami nagyon bevált számomra. Az első legfrissebb felfedezettem az ukrán Fanatik márka Larva nevű 1.6”-os plasztik lárva imitációja. Balatoni, mólós kalandozásaim abszolút favoritja. Élethű, könnyű, anyagában ízesített gumi, sok apró lábbal, és barázdával, ami a mellékelt képek alapján elég fogóssá teszi. Rengeteg csapót köszönhetek ennek a csalinak és pár peca alatt az abszolút kedvencemmé vált.

Arra a bizonyos Larva-ra

Arra a bizonyos Larva-ra

Ő is a lárvát kívánta meg!

Ő is a lárvát kívánta meg!

IMG_8584 IMG_8682

Sorban a következő gumi nem más, mint a Crazy Fish Polaris (…és ide vehetem még a Phoenix Uranos-t is. A két csali 90%-ban megegyezik, talán méretben és aromában vélek felfedezni némi különbséget. Na meg árban a Phoenix javára! 😉 ). Ezek a csalik féreg imitációk, elvékonyodó, osztott hengeres testtel rendelkeznek, apró cincálásra is igen jól mozognak, szinte hullámzik a vízben. Erre a csalira érkezett a legtöbb békés halam, javarészt dévérkeszegek, amik a küszíváson próbálták kiélni fehérje igényüket! 😀 (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ebből a csaliból én mindig lecsippentek egy kicsit. Valamiért a kurtított gumira több volt a kapásom.)

VérDévér

VérDévér

VérDévér

VérDévér

Küszívások környékén, mindig van keresni valónk!

Küszívások környékén, mindig van keresni valónk!

Következő kedvencem, a Crazy Fish Whitebait-je. Ez a csali egyben a legkisebb is, amit használok, mérete mindössze 0.8”, egészen parányi. Ha a méreteit szemléltetni akarnám, akkor azt mondanám, körülbelül akkora, mint egy szem csonti. Leginkább vörösszárnyú keszegre vált be nekem, de szinte bármilyen hal felveheti. Sokszor váltok erre, ha nagyon passzívan viselkednek a célhalaim.

Whitebait-re

Naphal Whitebait-re

A negyedik csali, vagy is inkább csali csoport az apró micro támolygó kanalak. Ezekkel idén kezdtem el tüzetesebben ismerkedni, és már az elején kiderült, hogy ezeknek az apró fémdaraboknak igen is helye van a pergető dobozomban! Én „buzerapecánál” ugyan úgy szoktam vezetni, mint a hagyományos jigeket, vertikálisan emelgetem, remegtetem, viszont visszahullásnál szabálytalan kitöréseket produkál, és plusz ingerként fel-fel csillan, ami tapasztalataim alapján megőrjíti a sügereket!

Egy szebb sügér kanálra

Egy szebb sügér Valentin kanálra

Természetesen sok más apró csalival is meg lehet őket fogni, de nekem ezek azok, amik mostanában bizonyítottak.

Ha kiválasztottuk a csalinkat már csak meg kell keresnünk a halakat. Sima ügy! …vagy mégsem?! :) Én nagyon ritkán dobálok vaktában, általában figyelem egy darabig a vizet, megpróbálom megkeresni az ivadékhalakat, amikre a sügerek vadásznak, vagy próbálom kitalálni, hogy hol lehet a búvóhelyük. Búvóhelyük lehet például a stégek lábai, stégek árnyékai, mólók falai, a kövezés és a hínársáv közötti terület, vízben álló oszlopok töve, csónakok között, mellett, alatt. Ezen helyek egyikén szinte biztos, hogy megfogjuk találni a halainkat.

Keresve, kutatva

Keresve, kutatva

Elcsépelt, de igaz meglátás, hogy egy jó minőségű polarizált napszemüveg nélkül nagyban romlanak esélyeink a halfogásra. Az imént írt spot-okat (helyeket), nem mindig könnyű észrevenni, főleg napszemüveg nélkül. Ha megvan a hely, vagy maga a hal, (mert hát látott halra a legélvezetesebb a „buzerapeca”, hisz itt tudjuk leginkább szemléltetni a „buzerálás” részét a dolognak. ) , kezdődhet a móka. Látott halnál csak le kell óvatosan ejteni a csalit kicsit távolabb tőle, és aprókat cincálva rajta addig, táncoltatni az idegein, amíg rá nem ront a csalinkra. 😀 Ez a része tényleg sok türelmet igényel, hisz sokszor, épp az ellenkezőjét érjük el és elriasztjuk a halunkat. Ilyenkor érdemes, más színnel, már formával próbálkoznunk és a siker nem marad el. Ha csak sejtjük a halat, és egy két dobás után sem jelentkezik egy ütés sem, ne menjünk még tovább, minden esetben adjuk időt a helynek. Sokszor előfordul, főleg a Balatoni mólókon tapasztaltam, hogy a halak nem fenéken támadják a csalit, hanem attól akár egy méterre is. Ilyenkor fokozott jelentősége a helyesen megválasztott jigfejnek, cseburaska ólom súlyának. Egy kőként alázuhanó csali után nem minden esetben erednek a sügerek, bár nagy ritkán az agresszív vezetés, erős felpattintások vezetnek sikerre. Ezt ki kell tapasztalni, nem szabad addig tovább állni egy helyről, amíg ezeket végig nem zongoráztuk, hisz lehet, hogy ott a hal csak mi voltunk túl türelmetlenek. Persze olyan is előfordul, hogy egyszerűen nem esznek. Front, légnyomás, stb.. Van ilyen és erre sajnos nincs tuti „gyógyír”….

Fontos, hogy a kifogott halakkal bánjatok körültekintően. A legrövidebb időn belül engedjétek őket vissza, (ne dobjátok) és a fotózáskor ne feszítsétek szét az állkapcsát, ne dugjátok a hüvelykujjatokat a szájába. Sajnos sokaknál látom ezt az „ujjazás” dolgot, amit egyszerűen nem értek. Egy 15-20 centis halból miért kell kesztyűbábot csinálni?! A csapó nem pisztráng sügér, sokkal vékonyabb a szájánál a bőr, gyengébb az állkapcsa is, könnyen sérülhet a hal szája, és ha nem tud táplálkozni, egyszerűen elpusztul. Elég csak a tenyeretekben fogva fotózni, vagy letenni a fűre, ha már mindenképp szeretnétek egy fotót. Ha pedig nagyon eszik a hal, felesleges az összeset ezzel a procedúrával stresszelni, fotózzátok csak a szebbeket! 😉

Remélem ez a kis írás megszeretteti sokatokkal, az UL pergetés eme válfaját és sok örömötöket fogjátok lelni benne.

Feszes zsinórt!

Gyurka

Tetszett? Oszd meg a haverokkal!
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
„Buzerapeca” avagy a cincálás művészete
Cimke: